A város, amely kitalálta önmagát - Népszava, 2006. november 30.


Budaörs belevágott. A Terrapark, majd később az üzleti bevásárlónegyed, már a városfejlesztésben létrehozott ipari park egyetlen pillanatig sem zavarta meg a festői környezetet, viszont Budaörsöt az ország egyik legvagyonosabb településévé változtatta, amelyet ma egy nagyon gazdag nyugat-európai kisvároshoz hasonlítanak a szépszámmal érkező turisták. A bölcsen alacsonyan tartott iparűzési adó úgy vonzotta a multinacionális cégeket, mint darazsakat a méz. Budaörs bevételeiből páratlan kedvezményeket tudott kínálni a kisvállalkozásoknak, amelyek ugyancsak özönleni kezdtek a városba, tovább gyarapítva a pénzforrásokat. A város évente milliárdokat költ saját fejlesztésére: teljes egészében megoldotta a közművesítést, az országban egyedülálló egészségügyi intézményrendszert épített ki, sokat áldoz a kultúrára, a városkép harmóniájára. Modernizálta a kommu­nikációs rendszert: Magyarországon az egyetlen, ahol az internetlefedettség 50 százalék, az országos átlag több mint duplája. Idén év elején az önkormányzat úgy döntött, hogy megteremti a láthatatlan infrastruktúra feltételeit is, vagyis digitalizálja a közösségi ügyintézést.

A vállalkozásba az önkormányzati hivatal munkatársai mellett bevonta a Budaörsön őslakosnak számító Pannon mobiltársaságot és a Corvinus Egyetem közigazgatás-tudományi kara mellett működő E-Government alapítványt. Saját finanszírozásban készült el az a rendszer, amellyel egyszerűvé válhat és felgyorsulhat a lakosság ügyintézése. Interneten, telefonon, SMS-ben mindenféle előzetes regisztráció nélkül három szinten intézhetik ügyes-bajos dolgaikat a városházán. A rendszer használata végtelenül egyszerű: SMS-ben időpontot kérnek a különböző ügyeket jelölő kódszám alapján a hivataltól, s kiválaszthatják a városháza által felkínált, számukra legmegfelelőbb napot és órát. A programozott SMS-központ a kódszám birtokában elektronikus kosárba helyezi az adott ügy aktáit, s így az ügyintéző percre pontosan előre tudja, ki milyen témában, mikor érkezik az íróasztalához. Az érdemi ügyintézés várakozás nélkül már csupán perceket vesz igénybe. Ha csupán tájékozódni kíván valaki, azt elérheti interneten vagy SMS-ben is, a szükséges nyomtatványok is természetesen letölthetők a hálóról. Jövő év elején már WAP-on is megtehetik - 25 ügytípusban - intézkedéseiket a budaörsi polgárok. Ma Európában, Finnországban és Belgiumban valósították meg az önkormányzatok, hogy teljes egészében elektronikus úton áll rendelkezésükre a közszolgáltatás. Budaörs ambicionálja, hogy néhány éven belül Magyarországon is megvalósítsa a legfejlettebb ­európai modellt.

Egy 80-as évek közepén megjelent útikönyv még azt írta Budaörsről: alvó város Budapest közelében, festői környezetben. Ma az ország egyik leggazdagabb települése: szakelemzők megállapítása szerint gazdasági erejét és innovatív tevékenységét tekintve az első három magyar város között van. Az egykori alvó város lendületes fejlődése 1990-ben kezdődött, amikor polgársága és frissen választott ambiciózus, fiatal polgármestere, Wittinghoff Tamás eldöntötte, befogadja a bajor tartományi kormány és magánbefektetők által finanszírozott Terrapark-programot. A bajorok akkor már több településnek kínálták fel a koncepciót, de a városok visszariadtak a nagy ívű ingatlanfejlesztési- ipartelepítési beruházással járó megpróbáltatásoktól. Nem hittek az ígéretben, hogy a telepítés képes lesz a harmonikus környezetet megőrizni.

Eredeti cikk